Tokió forgatagában élt egy lány, aki mindig a nyüzsgő utcák lüktetését hallgatta, de a szívében csendet keresett. Kék haját, mint az éjszakai neonfényeket, úgy ringatta a szél. Amikor lehunyta a szemét, mintha a város minden zaja halkult volna, s ő csak saját álmainak ritmusát hallotta.