Csíkosbundás Cirmi kalandja
Szerző: Vágó Ilona Erzsébet | Dátum: 2025-07-08
Egyszer volt, hol nem volt, túl a foltos felhőkön és meleg takaró-dombokon, volt egy különös párnabolygó, amit úgy hívtak: Puhapamacs. Itt minden lakó puha, bolyhos és ölelni való volt – még a fák is pamutból nőttek, és a virágok szirmai horgolt csipkéből voltak.
Ezen a bolygón élt egy kedves kis lény, akit mindenki csak Csíkosbundás Cirminek hívott. Cirmi nem volt hétköznapi cica – az ő színes csíkjai mágikus erővel bírtak. Minden csíkja egy-egy érzelem emléke volt: a piros a nevetéstől csiklandós reggeleké, a zöld a mezőillatú délutánoké, a kék a csillaglesős estéké, a barna pedig a barátság melegsége.
Cirmi legnagyobb álma az volt, hogy egyszer valaki párnájaként szolgáljon – ne csak dísz legyen, hanem otthon része, aki minden álmot meghallgat, és minden szívdobbanást megőriz.
Egy nap elérkezett az álomnap, amikor valaki megölelte őt, és Cirmi szíve megtelt fénylő fonalakkal. Onnantól kezdve már nem volt csak párna – hanem egy mesetartó, aki minden este új történetet suttogott álomba.
